Nyomokra fel!

Sziasztok! Támadt egy új ötletem, amit tegnap olvashattatok is. Nagyon szeretek krimiket olvasni, leginkább Agatha Christie fogott meg, így innen jött a tipp, hogy indíthatnék detektíves játékot. Még soha életemben nem írtam bűntényről szóló novellát, de a későbbiekben szerintem ki fogom próbálni magam. Mára azonban egy ismert játék szereplőit hívom segítségül, szerintem ismeritek is: Cluedo- Rejtély a luxusvillában, illetve van egy régebbi fajtája is ennek a társasjátéknak. Mindkettő megvan, és ugye az benne a feladat, hogy van hat szereplő, hat (az újban kilenc) fegyver, és helyszínek. Húzni kell mindegyikből egyet, az lesz a bűnös, az eszköz, amivel elkövette a merényletet, és a helyszín lesz a tetthely, ahol a gyilkosság történt. A maradék kártyákat szétosztják a játékosok között, majd a játék során gyanúsítani kell valakit, ha egy terembe értünk. Aki karakterét meggyanúsítottuk, annak mutatni kell olyan kártyát, amivel cáfolja az állítást. Például azt mondjuk, hogy Plum professzor tette a hallban, és egy tőrrel ölte meg a házigazdát. Aki pedig a professzorral van, annak fel kell mutatni valamelyiket, mondjuk a tőrös kártyát, ha van olyan. Ha pedig nincs kártyája, amivel megcáfolná valamelyik részét a feltevésnek, akkor a gyanúsító személy megnézheti a bűnös aktát, amelyben rejtőzik a megoldás, és ha eltalálta, ő nyert, ha nem találta el, kiesett.

Ma az lenne a feladat, hogy ismertetem a szereplőket, helyeket, tárgyakat, és el kell találni, kire is gondoltam, mint gyilkos, gyilkos eszköz, és tetthely. A játék ismert dolgait kicsit átformálom, vagy megtoldom valamivel. Kicsit más lesz, mint a társasjáték, de remélem, tetszeni fog. 

Egy kis betekintés a villába
A csengő hangosan szólalt meg a gyászos csendben. Kinyitva az ajtót, egy új vendég jött be a villába. Lehajtott fejjel így köszöntöttem:
- Maga is a ma esti összejövetelre érkezett volna? Sajnos, egy kissé elkésett. Az imádott házigazdát, John Blacket meggyilkolták! Talán egy félórája találtunk rá a főlépcsőn, ám sokfelé vannak vércseppek, biztos odavonszolták... Én voltam Mr. Black jobb keze, mióta az eszemet tudom, sosem gondoltam volna, hogy alig harmincöt évesen így végzi! - Szipogva elvettem a vendég kabátját, majd beljebb invitáltam. A hallban a lépcső egyenesen vezet fel az első emeletre, a házigazdám teste ugyanolyan pózban feküdt ott, mint ahogy rátaláltam. Gyorsan elkaptam a pillantásom, majd a vendéget a jobbra nyíló nappaliba vezettem, ahol a többiek is ültek. Ugyanolyan síri csend honolt, amióta a házban elterjedt Mr. Black halálhíre. Az új vendég megrendülten nézett végig a társaságon, majd azt kérte tőlem, vezessem őt egy vendégszobába, ahol nyugodtan beszélhetne velem. Bólintottam, majd kelletlenül átvágtunk újra a hallon, csak most a baloldali irányba tartottunk. Ott volt hat vendégszoba fenntartva, majd beléptünk abba, amelyik az utolsó vendégre várt.
- Tudja, detektív vagyok, és nagyon jól ismertem Mr. Blacket. Még az egyik ügyem során barátkoztunk össze, és azóta is rendszeresen leveleztünk. Alig tudom elhinni, hogy az én jó öreg barátom meghalt, ki kell derítenem, ki ölte meg! Bűnhődnie kell az illetőnek, kérem, felvázolná, mi is történt itt ma, kedves...?
- A nevem Mrs. Hilda White, és természetesen a rendelkezésére állok. Ahogy már említettem, évek óta Mr. Black alkalmazottja vagyok. Én találtam rá a holttestre, és annyira rémes volt! Felsikoltottam, rögtön hívtam a rendőrséget, de a vihar miatt csak később tudnak ideérni.
- Elmondaná, kik is vannak jelen? Lehetőleg minél pontosabban, legyen szíves.
- Összesen hat vendéget hívott meg a ma esti összejövetelre Mr. Black, maga az utolsó. Legelsőnek délután három körül ért ide Mrs. Patricia Peacock a lányával, Miss Scarlettel. Talán hallott már róluk, az újságokban rengeteget szerepeltek. Mrs. Peacock férje egy igen híres politikus volt, aki pár évvel ezelőtt meghalt egy tisztázatlan balesetben. Nagyon gyanús volt a halála, és a neje nem volt boldog vele. A vagyonát természetesen feleségére és egyetlen lányára hagyta, de hamar felélték az összeget, és eladósodtak. Mrs. Peacock próbálja azt a látszatot kelteni, hogy gazdag maradt, de minden alkalommal ugyanazokban a ruhákban jelent meg, ha Mr. Black áthívta őket. Mindig az ölébe hullott a jómód, sosem kellett megdolgozni a pénzéért, ám most kénytelen az ismerőseitől kéregetni, hogy fenn tartsa magát. Mr. Blackket is be akarta hálózni, sosem hallgatóztam, de néha-néha elcsíptem egy-egy telefonbeszélgetésüket, és Mrs. Peacock nagyon sajnáltatta magát. Szerintem azt szerette volna elérni, hogy megessen rajta Mr. Black szíve, majd elvegye. A lányával valamiért megromlott a kapcsolata, alig állnak szóba egymással. Miss Scarlett az apja halála után egy társulat tagja lett, és színésznőnek tanult. Ám mostanában neki is rosszul megy a sora, egyik szerepet sem kapja meg. Bár nagyon szép lány, de ellátta anyjától azt a szörnyű modort! Mindenkivel lekezelő, mintha ő az összes ember felett állna csak azért, mert fellépett néhányszor a színpadon. Nagyon magának való, nagyvilági hölgy, a férfiszívekkel is mindig csak játszik. Ő még alig múlt húszéves, Mr. Blacket a bácsikájának tartotta. Tudja, a gazdám nagylelkű volt, a szívén viselte a Peacock családot, miután magukra maradtak, mindig küldött nekik valamennyi összeget, és szinte minden héten meglátogatta őket. Elszállásoltam a szobájukban mindkettejüket, majd utánuk Green atya jött olyan félnégy környékén. Őróla csak annyit tudok, hogy a gyermekkora nagyon nehéz volt, egyedül maradt, ezért határozta el, hogy Istennek szenteli az életét. Mr. Black fizette pár utazását más vidékekre, hogy meglátogassa a helyi árvaházakat, bár nekem mindig ellenszenvesnek tűnt Green atya. A gazdám őt is támogatta, viszont néhány látogatása alkalmával, amikor felszolgáltam valamit, megcsapott az alkohol szaga. Szerintem az ilyen utazások alkalmával szívesebben kereste fel a kocsmát, mintsem az árvaházat, bár ez csak az én véleményem. Olyan nyájasan beszél mindig, amitől olyan érzése lesz az embernek, hogy hazudik. Maradjunk annyiban, hogy nem tett bennem túl mély benyomást, kicsit olyannak gondolom, amilyen Tartuffe is lehetett. Megmutattam neki is a szobáját, majd a három vendég a nappaliban foglalt helyet, miután megszáradtak a vihar után. Hat előtt egy kevéssel ért ide Plum professzor és Mustard ezredes. A professzor és Mr. Black egy régészeten találkoztak.  Ám Mr. Plumról gonosz hírek keltek szárnyra. Állítólag ellopta az egyik munkatársa feljegyzéseit, majd a rendőrség ki is kérdezte a kollégája halálával kapcsolatban, de ártatlannak minősítették. Mustard ezredes Mr. Black néhai apjával szolgált a háborúban, gyakran látogatta a családot. A gazdám is nagyon megszívlelte az öregurat. Ki is szeretett volna adatni egy könyvet a katonai hőstetteiről, de csak pár fejezet készült el. A hitelezői állandóan felkeresték az adóságai miatt. Mr. Black csupán hét órára ért haza, mindenki együtt vacsorázott az első emeleten lévő ebédlőben. Ám a hangulat nagyon feszült volt. A vendégek szinte csak élősködtek szegény gazdámon, aki meg mindenkin segített. Igyekeztek minél többet kicsikarni tőle. A vacsora során felmerült az a téma, hogyha meghalna Mr. Black, akkor a végrendeletében, minthogy már nincs több élő rokona, se felesége, se gyermekei, ezért a barátaira és néhány jótékonysági szervezetre hagyja vagyonát,a mi egyáltalán nem csekély. A vacsora után mindenki visszavonult a szobájába, és aludni tértek egy fürdés után. Én utoljára még végigjártam a termeket, hogy mindenhol le van-e csukva a villany, és amikor jöttem le a lépcsőn, ott találtam Mr. Blacket. Felsikoltottam, majd odafutottam a testhez. A fejére mértek halálos ütést, de fogalmam sincs, mivel. Mindenki odafutott a szobájából, elszörnyedve nézték a halott gazdámat. Felhívtuk a rendőrséget, de emiatt a szörnyű vihar miatt késnek. Egyértelmű, hogy a pénze miatt kellett meghalnia… Annyira naiv volt szegény…  - töröltem le egy könnycseppet.
- Köszönöm, hogy felvázolta a személyeket. A végére járok az ügynek. Meg tudná mondani, hogy a vacsora után hol is tartózkodott Mr. Black?
- Bement a dolgozószobájába egy kis időre, de még egy kicsit beszélgetett pár emberrel. Megmutatta az egész házat a vendégeknek, és elalvás előtt szeretett sétálni egyet, bárhol érhette a halál.  Ennél többet sajnos én sem tudok.
- Nyugodjon meg, most pedig járjuk körbe a helyeket, és nézze meg, eltűnt-e valami, ami lehetett gyilkos eszköz. Illetve átkutatjuk a házat nyomok után, és kikérdezem a többieket.

Így állna a nyomozó jegyzete:
Lehetséges gyilkosok: Mrs. Peacock, Miss Scarlett, Green atya, Plum professzor, Mustard ezredes, Mrs. White.
Lehetséges eszközök, amivel halálos ütést mérhettek Mr. Black fejére hátulról:  Trófea, gyertyatartó, ólomcső, csavarkulcs, ütő, váza.
Lehetséges helyszínek: Ebédlő, Mr. Black hálószobája, dolgozószoba, könyvtárszoba, bálterem, nappali.

Itt is gyanúsítani kell mindenhonnan egy valakit, valamit, és egy helyet komment formájában. Jövőhét keddig lehet elküldeni a tippet. :)
Valamikor más milyen lesz, ez most csak bevezetőnek írtam. :)

Sok sikert, és ölel Titeket: Bea :)