2018. június 19., kedd

Wendy Holden: Haatchi és Kicsi Pé

Kedves Olvasók! 

 Wendy Holden: Haatchi és Kicsi Pé

 Egy ​bámulatos kisfiúnak, egy egészen különleges kutyának és kettejük eltéphetetlen barátságának igaz története. Megváltástörténet arról, hogy mire képes a feltétel nélküli szeretet, a bizalom és a megbocsátás.
2012 januárjának egy hideg éjszakáján valaki fejbe vert egy kölyökkutyát, és a vasúti sínre fektette. A mozdonyvezető látta a bűbájos, öt hónapos anatóliai juhászkutyát, de a vonatot megállítani már nem tudta. Nem sokkal ezután egy másik szerelvény is elrobogott fölötte. A kutya, mely később a Haatchi nevet kapta, csodával határos módon túlélte a gázolást, csak az egyik hátsó lábát és a farkát kellett amputálni. Megmentői, egy állatmentő szervezet tagjai a Facebookon kerestek neki otthont, itt talált rá a fényképére egy kutyaszerető pár. Belenéztek a szemébe, és rögtön tudták, hogy nekik kell ez a kölyök, ők ugyanis egy nem hétköznapi kisfiú mellé kerestek társat. A nyolcéves Owen, akit a családban csak Kicsi Pének, Kispajtásnak szólítanak, ritka, veleszületett betegségben szenved, amely szinte állandóan kerekes székbe kényszeríti. Korábban emiatt szorongás gyötörte, nehezen barátkozott, de mióta a sors összehozta Haatchival, mindkettejük élete mindörökre megváltozott.
Ez a megható könyv e barátság kialakulásának és nehézségeinek igaz történetét meséli el. 

Egy meghatározó élmény volt ennek a könyvnek az olvasása. Nem én választottam ki a könyvtárban, a történet talált meg. Szó szerint. 
A papírba csomagolt olvasmányok közül ezen akadt meg a kezem, nem is volt túl vastag, nem foglalt sok helyet. Tökéletes volt az alakja, borítójának érintése. Végül nem bántam meg, hogy ezzel a könyvvel "vakrandiztam".  
Tökéletes szerkezettel tárul elénk a történet: külön megismerjük Haatchit, a jámbor juhászkutyát, akivel barbár módon elbántak. Nem tudhatjuk, hogy milyen volt az előélete, viszont valamelyik gazdája nagy valószínűséggel kikötözte a sínekre, hogy a vonat elgázolja. Ám Haatchi valódi túlélő, bár egyik hátsó lábát és farkát elvesztette. Sokáig nem voltak biztosak benne, találnak - e számára új otthont, egy családot, akik befogadnák és fedeznék drága orvosi ellátását. Senki nem akarta elaltatni ezt a barátságos és kitartó kutyust, de ketyegett az óra. 
Aztán Owen csatájával szembesülünk. Ez a kisfiú egy nem mindennapi betegséggel született, nem sok hasonló esettel találkoztak az orvosok. Számos kezeléssel, műtéttel kell megküzdenie, mozgás korlátolt. Ám a fájdalom mellett az emberek bámészkodó tekinteteit is el kellett viselnie, szülei pedig mindent megtennének azért, hogy kisfiuk boldog legyen. 
S ez a két megtört lélek gyógyír egymás számára: egy pillantás elég volt, hogy elválaszthatatlan barátokká, lelki társakká váljanak. Az ő egymásra találásukból pedig mások is erőt meríthetnek, Haatchi neve legendássá vált. 
Ez a könyv sok mindent magába foglal: szó esik fájdalomról, magányról, összetartásról, szerelemről, családról, kitartásról, segítésről, álmokról és a feltétel nélküli szeretetről. S az teszi igazán hatásossá, hogy minden mondat a valóságon alapul. Nem csak egy mese, egy kitaláció. A való életet mutatja be, mely belemarkol a szívedbe. 

Mindenkinek meleg szívvel ajánlom, mert minden szava igaz. 
U.i.: Ha valaki szeretné követni a történetüket, Facebookon van egy aktív oldaluk! ;) 

Ha Ti is olvastátok a könyvet, várom szeretettel a véleményeteket, tapasztalatotokat az olvasmánnyal kapcsolatban komment formájában! :) 

Kedvenc idézetek:

"Jó sorsunk néha olyanokkal hoz össze, akiknek a láb- (vagy pracli-) nyoma ott marad a szívünkön, és mindörökre megváltoztat." 

"Láthatóan mindketten rájöttek, hogy van valami szokatlan a másikban."

"Colleen egyszer megkérdezte nagyanyját, mi a boldog házasság titkos receptje. Sylvia közölte unokájával, hogy minden között a kommunikáció a legfontosabb, kivált olyasmit meghallgatni, amit az ember nem hallana szívesen. A kiabálás sosem segít, mondta, hiszen senki sem hallja meg az embert.
Hozzáfűzte: létfontosságú mindennap szájon csókolni egymást, mivel ez az egyik legbensőségesebb dolog, amit egy pár tehet, hiszen a teljes és tökéletes bizalomra vall." 

"– Néha, amikor az ember barátokat lát együtt, el sem tudja képzelni, hogy valaha is külön voltak, de Owen és Haatchi esetében kis híja volt, hogy sohasem találkoznak." 

"Nem számít, hány láb, hány kerék: csak az, hogy ki az útitársad." 

Borító:  10/9
Történet: 10/10*
Szereplők: 10/10




Forrás: Google

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése